Kezdőlap > AKTUÁLIS > BANKI CSALÁSOKRÓL

KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉS BANKI CSALÁSRÓL

KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉS

Kód: igazságügyi_csalás-2015-10-21-1

dr.Trócsányi László igazságügyi miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Én, alulírott Veress Tibor (63é), rádió- telvízió-szerkesztő, riporter, újságíró voltam és vagyok, továbbá diplomás agrármérnök is. Károsult magánszemélyként és oknyomozó riporterként is felkérem, hogy szíveskedjék az alábbi közérdekű kérdésekre válaszolni:

1.,

Miért nem tett büntető feljelentést azok ellen, akik feltehetően megszervezték és végrehajtották a magyar lakosság tömegeinek csődbe juttatását, a családok végzetes eladósítását?

A bűnelkövetők személyének és személyes felelősségének nyomozás és büntetőbírósági eljárás útján jogerős megállapítása nélkül ugyanis, sem velük szemben, sem az őket foglalkoztató cégek, intézményekkel szemben nem lehet érdemi kártérítési követelést megfogalmazni. Azért nem lehet, mert polgári bíróságon nem bizonyítható hitelesen, hogy kik és milyen felelősségi arányban okozták tudatos megtévesztéssel, tévedésben tartással, felbiztatással, csalással bűnszövetségben előidézett károkat.

A büntetőeljárás általam ismert szabályai szerint minden olyan hivatalos személy, akinek ilyen bűncselekmény (bárhonnan) a tudomására jut - kivéve, ha a bűnelkövető a közvetlen rokona -, azonnal köteles feljelenteni őt a megfelelő nyomozó, illetve vádemelésre jogosult hatóságnál. Ellenkező esetben maga az ezt elmulasztó mulasztási bűncselekményt követ el.

Több munkatársammal több évtized óta megbízás nélküli kárelhárító ügyvivőként igyekszünk feltárni az országunkban folytatott károkozásokat. Keresve az okát, hogy miért nem büntetik meg a bűncselekményekkel bizonyítottan kártokozókat. A büntetés elmaradását elsősorban a szükséges feljelentések hivatalból megtenni köteles hivatalnok, elsősorban a miniszterek és államtitkárok, rendőrségi, bírósági, ügyészségi vezetők és ezek jogi, pénzügyi stb. tanácsadói, szakértői tudatos feljelentési kötelezettség szabotálásában látjuk.

Néhány kiderített konkrét bűnügy, ahol tudtommal az elkövetők egyikét sem büntették meg:

1.,

Az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderítettük, hogy a rendszerváltás idején úgy osztottak szét 63 milliárd forint, úgynevezett reorganizációs hitelt, hogy az ezt követő 3 évben 90%-ban csődöt jelentettek a pénzt felvevő szervezetek, és ezután mindösszesen csak 5 milliárd forint értékű fedzeti ingatlant találtak. Tehát fedezetlenül hiteleztek. Az 5 milliárdos fedezeti ingatlant megkereső szakértők 300 millió forintot vághattak zsebre a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banktól. Tehát 58 milliárd forint szőrén-szálán eltűnt. Feltehetőleg az adóhatóság elől is. Szíveskedjék megtekinteni róla a bűnügyi bizonyítékokat az Állami Számvevőszéknél!

2.,

Évekig érvényben volt egy olyan adórendelet - a visszavonásáról értesítő közlönyből vettük észre -, hogy a cégek úgy ajándékozhatnak egymásnak bármilyen nagyértékű dolgokat, hogy az ajándékozó is, s a megajándékozott is levonhatta az adóalapjából. Vagyis az ajándékkal gazdagított is. Szíveskedne kideríteni, hogy ezen a módon ezer milliárdos adócsalás történt?

3.,

A devizanyilvántartású forintkölcsön (ami valójában az adós elől elrejtett, elhallgatott "kétdevizás határidős tőzsdei ügylet"; ami az érvényes hazai törvények szerint befektetési művelet!) - hazai elhíresült nevén: 'devizahitel' - magyarországi megvalósított változata nem más, mint előre kitervelt tudatos csalás. A bűncselekmény elkövetői a bankvezetők és az ilyen kölcsön igénylésére rászorító, felbiztató bankárok, bankfelügyelet, s a nekik segítő közjegyzők, s az őket fedező rendőrségi, ügyészségi, és bírósági stb. állami hivatalnokok. A kártérítések állami nyomásra részben fizetni kezdésével beismert csalásról van szó. Ön miért nem tett feljelentést az elkövetők ellen? Vagy, ha nem tudja a nevüket (?), miért nem jelentette fel az őket foglalkoztató intézmények vezetőit?

Egyébként még mindig megteheti!

Kötelező tisztelettel:
Veress Tibor

Közzétéve nyilt levélként is az interneten.